Suez Crisis Part 1 of 2

Suez Crisis Part 1 of 2

SUBTITLE'S INFO:

Language: Hungarian

Type: Human

Number of phrases: 120

Number of words: 1305

Number of symbols: 8540

DOWNLOAD SUBTITLES:

DOWNLOAD AUDIO AND VIDEO:

SUBTITLES:

Subtitles prepared by human
00:02
1956-ban egy vita a Szuezi-csatorna felett Egyiptomban nemzetközi válsághoz és háborúhoz vezetett. Két hanyatló gyarmatbirodalom, Nagy-Britannia és Franciaország könnyű győzelemre számított Egyiptom felett ... de kénytelenek voltak megalázottan visszavonulni, amikor a világ új szuperhatalmai ellenük fordultak. Ez egy erős jele volt annak, hogy az európai imperializmus kora véget ért, amit egy új nemzetközi rend váltott fel. Kevesen emlékeznek rá manapság, de az 1956-os év eseményei hatalmas következményeket gyakoroltak Nagy-Britanniára és Franciaországra, az arab világra, Izraelre és az Egyesült Államokra. Ez a szuezi válság története, melynek kimenetele óriási hatást gyakorolt a világra
01:02
az elkövetkezendő évtizedekben. A SZUEZI VÁLSÁG - 1. RÉSZ Egy árok a sivatagon át "A Brit Birodalom gerincveleje" - Otto von Bismarck német kancellár. 1869-ben a világnavigáció átalakult a Szuezi-csatorna megnyitásával. Ez a 100 mérföld hosszú, ember által létrehozott vízi út az egyiptomi sivatagon át 5.000 mérföldet vágott le az Európát Ázsiával összekötő útból, mivel a hajóknak nem kellett többé megkerülniük Afrikát. Építése, amelyet Ferdinand de Lesseps francia diplomata felügyelt, 10 évet vett igénybe, és sok ezer egyiptomi életébe került. A Szuezi-csatorna Társaság, amely a csatornát birtokolta és működtette, egy magánvállalkozás volt, mely a részvényesei, köztük francia, osztrák és az orosz befektetők, valamint az egyiptomi uralkodó (vagy alkirály), Iszmáíl Pasa tulajdonában volt.
02:14
1875-ben, hogy visszaadja a hatalmas tartozásait, az alkirály eladta a Csatorna Társaságban lévő 44%-os részesedését a brit kormánynak. A világ legnagyobb földi és tengeri hatalmaként, Nagy-Britannia eredetileg ellenezte a csatornát, potenciális fenyegetésnek látva azt, de hamarosan a legnagyobb haszonélvezőjének bizonyult: a csatornát használó hajók 80%-a brit volt, és létfontosságú összeköttetést jelentett a Birodalom keleti gyarmataival és a 'brit korona ékkövével' ... Indiával. Így a csatorna irányítása és Egyiptom biztosítása stratégiai fontosságúvá vált a britek számára. 1882-ben, amikor az országukban való európai jelenlét ellen az egyiptomiak egy nacionalista lázadást indítottak Ahmed Orabi ezredes vezetésével, a britek egy haderőt küldtek, hogy beavatkozzanak. Az egyiptomi hadsereget elsöpörték, és Egyiptom brit protektorátus lett a következő 60 évben.
03:37
A Szuezi-csatorna birtoklása jelentős stratégiai előny volt a briteknek mindkét világháborúban. De a második világháborús győzelem után a Brit Birodalom kezdett széthullani. India, Pakisztán és Burma mind kivívták függetlenségüket. Brit uralom elleni lázadások voltak Malajziában, Kenyában és Cipruson. Egyiptom hivatalosan 1922-ben vált függetlenné. De Nagy-Britannia továbbra is csapatokat állomásoztatott itt, és az ország nagy részét ő irányította. A britek csak 1947-ben vonultak vissza az ún. "csatorna zónába", mely egy korábbi megegyezés része volt I. Faruk egyiptomi királlyal, hogy a britek 1956-ig állomásozhatnak ott. De az egyiptomiak Faruk ellen fordultak. Őt hibáztatták, hogy nem akadályozta meg
04:42
a zsidó Izrael állam létrehozását, és Egyiptom vereségéért az azt követő arab-izraeli háborúban. Azért is okolták Faruk királyt, mert megengedte a brit csapatoknak, hogy Egyiptomban maradjanak. A csatorna-zónában a brit katonák és civilek az egyre inkább ellenséges helyi lakosság támadása alá kerültek zavargásokkal, gyújtogatással és tűzharcokkal - mely szigorú törvények bevezetésére késztette a briteket. 1952-re nacionalista egyiptomi katonai tisztek egy csoportjának, az ún. Szabad Tisztek Mozgalmának, elege lett. Egy puccsal átvették a hatalmat. Faruk király kénytelen volt lemondani, majd száműzötten és luxusban élni tovább Olaszországban. A következő évben Egyiptomban kikiáltották a köztársaságot. Gamal Abden-Nasszer ezredes lett Egyiptom új vezetője és elnöke. Elkötelezett és karizmatikus arab nacionalistaként, elhatározta hogy felszabadítja Egyiptomot a külföldi befolyástól.
05:59
"Nasszer a keletet a nyugat ellen játszotta az utolsó pillanatig." - Sir Evelyn Shuckburgh Az 1950-es években Amerika és a Nyugat a Szovjetuniótól való tartózkodással voltak elfoglalva. Ez volt a hidegháború. Egy ún. "vasfüggöny" osztotta ketté Európát; a kommunista keletet és a kapitalista nyugatot ... A világ minden táján mindkét oldal próbált barátokat szerezni és korlátozni a másik befolyását. Egyiptom, a legnagyobb és legerősebb arab állam egy értékes nyeremény lett volna mindkét oldalnak. De vajon ki felé fordul Nasszer elnök? Dwight D. Eisenhower amerikai elnök meg akarta magának nyerni Nasszert - de nem tudta teljesíteni azt a kérését, hogy fegyvereket adjon el Nasszernak. Ezeket valószínűleg Izrael ellen használta volna fel, melynek sok támogatója volt az Egyesült Államokban. Az USA és Nagy-Britannia ehelyett inkább felajánlották az Asszuáni-gát építésének finanszírozását,
07:07
mely Nasszer legfontosabb terve volt az egyiptomi gazdaság korszerűsítésének. Továbbá Nagy-Britannia beleegyezett, hogy kivonja csapatait a Szuezi-csatorna Zónából 1956 júniusáig. De ekkor Izrael és a szomszédai közötti határellentétek felerősödtek, amikor az izraeli hadsereg megtámadta az egyiptomi Gázát, megölve 38 egyiptomi katonát. A gázai határsértés Nasszert az egyiptomi hadsereg gyors megerősítésére és modernizálására késztette. Mivel az USA nem segítette, Nasszer a Szovjet blokk felé fordult, és aláírt egy nagy üzletet, mely által modern tankokat és repülőgépeket vásárolt a kommunista Csehszlovákiától. Az üzletet óriási győzelemnek tekintették szerte az arab világban. Nasszer még jobban keresztbe tett Amerikának azáltal, hogy diplomáciai kapcsolatokat vett fel a kommunista Kínával. Eisenhower számára a szövetség keresése Nasszerrel sok fejfájást okozott,
08:20
és az amerikaiak és a britek visszavonták az Asszuáni-gát finanszírozására irányuló ajánlatot. Ez egy olyan lépés volt, amely súlyos, globális következményekkel járt, melyet sem Nagy-Britannia sem Amerika nem látott előre. "Ma este az egyiptomi csatorna az egyiptomiaké lesz!" - Nasszer 1956. július 26-án Nasszer azonnali következményekkel megdöbbentette a világot, bejelentve, hogy Egyiptom államosítani fogja a Szuezi-csatorna Társaságot. "Mi ástuk a csatornát az életünkkel, a koponyáinkkal, a csontjainkkal, a vérünkkel" - jelentette ki. "A pénz a miénk és a Szuezi-csatorna hozzánk tartozik. A mangunk módján kell megépíteni az Asszuáni-gátat." Ha Nagy-Britannia és Amerika nem finanszírozza a gátat, akkor Nasszer maga akarta finanszírozni a Szuezi-csatorna Társaságtól nyert profitból.
09:27
Beszéde elragadtatta az egyiptomi népet. Nasszer lépése teljesen jogszerű volt - a Társaság részvényeseit tisztességes áron kivásárolták volna - de ez a döntése nemzetközi válsághoz, háborúhoz és egy új korszakhoz vezetne a világhatalmi egyensúlyban. Nagy-Britanniában, Sir Anthony Eden miniszterelnök dühvel válaszolt arra, amit egy támadásnak látott a brit nemzeti érdekek ellen. Évente 15.000 hajó kel át a Szuezi-csatornán. És a Közel-Keletről olyan nyersanyagokat hoznak, amelyek a brit gazdaság számára létfontosságúak ... "... ma az olaj fele itt halad át, amely nélkül ezen ország, Nyugat-Európa, Skandinávia és sok más ország ipara sem tudna tovább működni.
10:35
Ez mindannyiunk számára az élet és a halál kérdése." Nasszer, amint azt Eden megfogalmazta: "beledugta a hüvelykujját a légcsövünkbe." Brit külügyminiszterként az 1930-as években és a II. világháborúban, Eden azzal szerzett hírnevet, hogy ellenezte az "engedékenységet" - a politikát, mellyel a békét próbálták meg fenntartani azáltal, hogy teljesítették a diktátorok követeléseit. Most pedig, hogy rossz egészségi és idegi állapota is közrejátszott, meggyőzte magát hogy Nasszer egy újabb Hitler vagy Mussolini - egy arab diktátor, amellyel Nagy-Britanniának le kell számolnia. Elhatározta, hogy az egyiptomi elnöknek mennie kell. A francia miniszterelnök, Guy Mollet egyetértett Eden nézetével. Neki is volt egy oka, hogy Nasszer távozzon - Franciaország háborút vívott afrikai gyarmatán, Algériában a nacionalista lázadók ellen ... akiket Nasszer képzett ki és látott el.
11:48
Nagy-Britannia és Franciaország titokban megkezdte egy katonai hadművelet tervezését, hogy átvegyék az irányítást a Szuezi-csatorna felett, eltávolítsák Nasszert a hatalomból, és megerősítsék nagyhatalmi státuszukat. Azon a nyáron az amerikaiak nyomása alatt, Eden beleegyezett, hogy egy nemzetközi konferenciát tart egy utolsó erőfeszítésként, hogy megtalálja a békés megoldást a válság kezeléséhez. - "A londoni Lancester Ház természetesen nagy tömegeket vonzott a Szuez-konferencia nyitó napján. 22 nemzet képviseltette magát. Csak két ország, Egyiptom és Görögország nem fogadta a meghívást erre a döntő fontosságú találkozóra ... " A 22 nemzet közül 18 támogatta Nagy-Britannia és Franciaország álláspontját, hogy a Szuezi-csatorna kerüljön vissza nemzetközi tulajdonba. Ezt javaslatot Nasszer elnök elutasította. John Foster Dulles amerikai külügyminiszter közölte a britekkel, hogy - mindazonáltal - Amerika nem támogatna egy Egyiptom elleni támadást ...
13:02
Dulles erősen hitte, hogy egy katonai akció Nasszer ellen, az egész arab világot a szovjetek karjaiba lökné. Emellett, Eisenhower elnök újraválasztásra készülődött, és nem örült volna annak, ha kétfelé kéne figyelnie. Ezt a figyelmeztetést Eden súlyosan figyelmen kívül hagyta. Nagy-Britannia és Franciaország már döntött a háború mellett ... Csatlakozzon a nagyszerú Patreon támogatóink soraiba mint ők ... és szerezz kiváltságokat: új videókhoz való korai hozzáférés, exkluzív frissítések és szavazás a következő témára. Minden hozzájárulás óriási segítség, és lehetővé teszi hogy az Epic History TV tovább folytathatja a történelmi videók készítését. Köszönjük a figyelmet!

DOWNLOAD SUBTITLES: